Koronavírus. A kifejezést és az általa jelentett világszintű problémákat már senkinek sem kell bemutatni. Maszkellenesek, vakcinaellenesek, nyitást vagy éppen zárást követelők – a társadalmak talán még soha nem oszlottak ennyiféle csoportra, mint az elmúlt időszakban. Mindenkinek megvan a maga véleménye arról, hogy miként kellene jól csinálni a járványkezelést, vagy melyek azok a döntések, amik a társadalmat, az emberéletet szolgálják.
Az országok rendszerint szembetalálják magukat a döntéssel, hogy az emberéletet óvják meg, vagy a gazdaságot és így a családok megélhetését állítsák inkább fókuszba. De miként hat mindez az emberi pszichére? Miként reagálnak az egyes korcsoportok a járványhelyzetre? Cikkünkben ilyen kérdéseknek járunk utána.
Magány és hétköznapi problémák
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
A koronavírus pszichés hatásai minden korosztályban megmutatkoznak, és valószínűleg nem meglepő, hogy negatív következményekről van szó. Az idősek körében elsősorban az elszigeteltség okoz problémát, hiszen sokan még a vakcináció ellenére sem mernek nagyon emberek közé menni. Az elszigetelt kis településeken nem ritka az sem, hogy a gyermekek segítségére nem számíthatnak az idősek – talán éppen a távoli lakhely apropóján -, s így igencsak megnehezednek a mindennapi intéznivalók. Persze a szeretteik hiánya is sokak számára jelent gondot, hiszen a személyes ölelést nem képes pótolni egy monitoron vagy telefon kijelzőn megjelenő kép.
Anyagi nehézségek, szorongás
A munkaképes korú lakosság egy jelentős része közvetlenül vagy közvetetten érintett a szigorítások, a megváltozott szabályok, a külföldiek elmaradásának, vagy az üzletek zárva tartásának apropóján. A koronavírus pszichés hatásai sokaknál létbizonytalansággal, az anyagiak hiányával jár, s az sem ritka, hogy az emberek a félretett pénzüket élték fel az elmúlt hónapokban. Joggal érezhetik azt az érintettek, hogy tulajdonképpen egy élet munkája ment kárba. A stressz, a szorongás, az elkeseredettség pedig maga után hozza a pszichés megbetegedéseket, a függőségeket.
Valóban jól működik a digitális oktatás?
Az iskoláskorú gyermekek számára nem csak a digitális oktatás világába való bekapcsolódás volt újdonság, hanem az is, hogy nem kellett reggel korán felkelni, és gyakorlatilag az otthon kényelmében vehettek részt az oktatásban. Ha félretesszük a szükséges technikai háttér hiányából adódó komoly problémákat, akkor is a jövő kérdése, hogy a mai diákok mekkora lemaradásban lesznek azokhoz képest, akik nap mint nap bejártak korábban az iskolába. Persze jól hangzik, hogy az online oktatással el lehet lógni a valódi tanulást, de a későbbiekben akár a továbbtanulási esélyekre is rányomhatja bélyegét a szokványostól eltérő rendszer alkalmazása.
A koronavírus pszichés hatásai természetesen a betegségen átesetteknél is jelentkezik. Sokan ismerjük azt az érzést, amikor szinte már beképzeljük a betegség tüneteit. Akik pedig túl vannak egy komolyabb Covidon, azok gyakran annak hosszú távú következményeitől szenvednek, melyek akár az idegrendszerre és a mentális egészségre is hatást gyakorolhatnak. A gazdasági talpra állásért folytatott közdelemben sajnos úgy tűnik, a mentális egészség megőrzésére kevesebb hangsúly helyeződik, mint arra szükség lenne.
