A nyugdíj témája nagyon gyakran kerül elő párbeszédekben, főleg, ha középkorúak és idősebbek is részt vesznek benne. Hiszen tinédzserként, de 20-on és 30-valahány évesen is könnyű legyinteni: „áh, nekem már úgysem lesz nyugdíjam”, vagy kevésbé radikálisan: „az én nyugdíjam már semmire nem lesz elég”. De ugyanezt a 40-es évek közepén vagy az 50-es éveiben járó személynek, akinek belátható közelségben van a nyugdíj, már sokkal nehezebb legyintenie a finoman szólva sem biztos jövőre. A mi véleményünk egyezik a téma szakértőinek egybehangzó véleményével: az állami nyugdíj (reál értékben, vásárlóerő szempontjából) egyre kevesebbet fog érni a következő években, évtizedekben. Azt azonban nem állítjuk, hogy az állami nyugdíj(rendszer) meg fog szűnni: csak valószínűleg egyre kevésbé tudja majd lefedni a nyugdíjasok igényeit: ez a folyamat sokak szerint már az utóbbi években is elindult és gyorsan történik. Azonban ez nem azt jelenti, hogy apátiába kell süllyednünk, hiszen tehetünk a saját sorsunk (és nyugdíjunk összegének) alakításáért.
Miért lenne alacsonyabb a nyugdíj a jövőben!?
Mondhatjuk, hogy nemcsak regionálisan, de globálisan is nehézségekbe ütközik a főbb állami feladatok ellátása. Vagyis a korábbi magas színvonal fenntartása, persze azokban az országokban, ahol léteznek fontos állami feladatok ellátásra szakosodott szervek. Elsősorban a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és az oktatásra gondolunk: egyre több helyen fordul elő, hogy ezek a szervek az állami kézből részben vagy akár (szinte) teljes egészében magánkézbe kerülnek. Ha nagyon egyszerűen szeretnénk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy ennek a folyamatnak a legfőbb okai a nagyobb társadalmi változások. Melyekre gondolunk?
Az öregedő társadalomra: az átlagéletkor megnövekedésével egyre hosszabb ideig nyugdíjasok az emberek, az állam pedig garanciát vállal arra a nyugdíjrendszerrel, hogy el fogja látni az időseket. Ez azzal jár például, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedik (ma Magyarországon az 1957 után születettek körében 65 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetén és a legtöbb kedvezményt törölték: várható, hogy ezt tovább fogják emelni, akár a közeljövőben, ahogy több ország is tette a régióban és a világban).
Emellett, ezzel összefüggően fontos, hogy a lakosság Magyarországon csökken. Ez egyébként nem magyar sajátság: a világ 20 leggyorsabban fogyó országa közül több mint a „csúcstartók” fele a tágabb értelemben vett kelet-európai régióból jön, sőt, a 2018-as adatok szerint a „top 10” minden országa környékbeli: Bulgária, Lettország, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Lengyelország és Magyarország. A nagyobb listán található még Bosznia-Hercegovina, Japán, Albánia, Görögország, Észtország, Georgia (Grúzia), Portugália, Észak-Macedónia, Kuba és Olaszország is.
Ezek mellett fontos tudni, hogy Magyarország nyugdíjrendszerének alapja a felosztó-kirovó rendszer, vagyis az adott évben befolyt adójövedelmekből fedezzük a nyugdíjakat. Ez pedig azt jelenti, hogy minél kevesebb dolgozó jut egy nyugdíjasra, annál kevesebb nyugdíjra számíthatunk – akkor is, ha 40 évig akár nagyon magas járulékokat is fizettünk.
Megfordítható ez a tendencia?
Magyarország kormányának családtámogatásai sok szempontból nagy újdonságok az egész világban: a legutóbbi időkig olyan rendeletek és törvények léteztek a világban, amelyek igyekeztek lecsökkenteni a megszület(end)ő gyermekek számát: ilyen volt Kína híres-hírhedt egy gyerek politikája (amely nemrég két gyerek politikává alakult, majd mára már a harmadik gyerek születése sem okoz problémát).
A nyugat-európai országok már az 1970-es évektől igyekeztek a csökkenő népességszámot és a bizonyos szakmákból hiányzó munkaerőt külföldi vendégmunkásokkal és egyes esetekben bevándorlókkal pótolni. A vélemények eltérnek, hogy ezeknek a döntések összességében pozitívan vagy negatívan hatottak az adott társadalmakra, de a nyugdíjrendszert és más állami feladatokat a számok (a népességfogyás elkerülése vagy megállítása) pozitívan befolyásolta. Sok szakértő szerint valószínűtlen, hogy a magyarországi családtámogatások hosszabb távon meg tudják állítani a magyarországi lakosság csökkenését, míg mások optimisták e téren: jelenleg Magyarország népessége fogy, az 1980-as évek elejéhez képest több mint 900.000 ember „hiányzik”. Ennek fő okai a már említett csökkenő születésszám és a bevándorlás hiánya mellett a kivándorlás.
Nézzük a számokat: mennyi nyugdíjam lesz?
Több nyugdíjkalkulátor is létezik Magyarországon: a legpontosabb az ONYF (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) nyugdíjkalkulátora, főleg, ha igen közel vagyunk a nyugdíjkorhatárhoz (ez a kalkulátor nem becsül a jövőbe). Azonban ennek a használata elég körülményes: elő kell szednünk az összes fizetésünket a munkánk kezdete óta. Ember legyen a talpán, aki egy helyen tartja az 1980-as évek óta a fizetési papírjait… Ha pedig több évtizedre előre akarunk számolni, ez a nyugdíjkalkulátor nemigen fog tudni segíteni.
Az persze igaz, hogy egyikünk sem látja a jövőt, még csak a következő heti lottószámokat sem, vagy annyit sem, hogy az euró és a dollár milyen irányba változik majd, nemhogy a nyugdíjak és a nyugdíjrendszer változásait. De van egyszerű megoldás is.
Több weboldal, például a nyugdijbiztositas.com is elkészítette a saját nyugdíjkalkulátorát, ezzel legfeljebb három egérkattintással és egy kis egérmozgatással kapunk egy átlagos értéket. Mindössze ki kell választanunk a születési évünket (1967 – 1996 között) és a nettó fizetésünket (15.000 és 1.000.000 forint között). Majd a „Kiszámolom” gombra kattintva megkapjuk a várható nyugdíjösszegünket, azt, hogy ez mennyivel kevesebb a jelenlegi fizetésünknél és milyen összeget kell(ene) félretennünk havonta, hogy pótoljuk ezt az összeget.
Nézzünk egy példát a Nyugdíjbiztosítás.com nyugdíjkalkulátorának használatára
1988-as születési évvel, 250.000 Ft-os havi nettó fizetéssel a várható nyugdíjunk 161.000 Ft lesz havonta. Ez 89.000 Ft-tal kevesebb a jelenlegi fizetésnél, és a hiányt kb. havi 13.600 – 20.400 Ft közötti összeggel lehet pótolni.
Nyilván semmi nem szab határt a befektetéseknek, amikor a nyugdíjas évek jobbítása a cél: van, aki ennyi pénzből Bitcoinba vagy tőzsdei termékekbe fektetve óriási pénzekhez tud jutni, de a legtöbben (különböző platformok arról számolnak be, hogy 65-70-8%-ban, sőt, esetenként 90%-ban) a befektetők pénzt vesztenek.
Természetesen léteznek igen biztonságos befektetések is, állampapírtól kezdve lakásvásárláson és valamilyen jellegű kiadáson át egészen fizikai aranyba fektetésig, de nem véletlenül létezik az a jogi kategória Magyarországon, hogy „nyugdíj előtakarékosság”. Ennek a jól hangzó néven kívül azért van jelentősége, mert a három termékkategória, amelyik ide tartozik, azokra adójóváírás igényelhető (ha van befizetett személyi jövedelemadónk [SZJA-nk]).
Milyen nyugdíj előtakarékosságok léteznek?
A három jogilag ide tartozó kategória (tehát nem egy-egy termékről van szó) a:
– nyugdíjbiztosítás,
– önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a
– nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Arról egy teljes, hosszú könyvet (vagy többet) is lehetne írni, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb, de kinek van ideje (és kedve) könyveket böngészni, hogy egy a nyugdíj előtakarékosságokat megpróbálja behatóan megismerni, amikor van jobb megoldás is?
Hogyan érdemes nyugdíj előtakarékosságot választani?
Szerintünk a legjobb módszer az, ha egy független (tehát sok pénzintézet) termékcsaládjaira és termékeire rálátó szakember segítségét kérjük. Általában az első beszélgetés fél – háromnegyed – egy óra hosszú és egy ilyen beszélgetéssel az alapokat meg is érthetjük, legalábbis, ami ránk vonatkozik. És a jó hír? Mindezt mi ingyen kapjuk, mindössze azért cserébe, hogy ha a számunkra legjobb terméket választjuk, a biztosítás ajánló szakember / weboldal ezért jutalékot kap a pénzintézettől: amely jutalékot a cégek akkor is kiadják, ha közvetlenül besétálunk az irodájukba.
